Identitás volt az ifjúsági tábor témája, akárcsak szinte minden Kárpát-medencei ifjúsági programnak ebben az évben. Sokan meg akarják mondani azt, hogy milyenek legyünk, azonban a legjobb, ha Istenre hallgatunk, mert Ő ért hozzánk a legjobban, hiszen Ő teremtett. Ebből a felismerésből indultak el a prédikációk és bibliaórák. Majd folytatódott azzal, hogy a bűneset által beetetett emberek lettünk. És mivel nem akartuk, hogy Isten mondja meg nekünk, mi a jó és mi a rossz, ezért padlóra kerültünk, akárcsak a tékozló fiú. Isten mégis úgy szeretett bennünket, hogy Fiát adta értünk, Felemelt a mélységből, megváltott, hogy megszentelt életűek legyünk. Ezt a lelki hullámvölgyet átjárva ismerhetik meg azt a táborlakók, hogy kik ők, teremtett, és ha hittel elfogadják az evangéliumot, megváltott emberek.
Az identitás témáját érintették az előadások is, Csűry István püspök, Jagó Jácint informatikus, Csűry Miklós főgondnok is erről beszélt. A jókedv sem hiányozhatott, sőt mondhatni ez állandó volt. Vetélkedők, ügyességi játékok tartják lázban a fiatalokat, a Straight Up és a Heaven Sattelite koncertjét is hallgathatták, a humorestet Székely Zsolt vezette, valamint egyénenként részt vehettek egy hatásos evangelizációs gyakorlatban, a Láthatatlan színházban. Ugyanakkor tehetségüket is megmutathatták a Ki mit tudon. A kiránduláson a közeli Lelébe gyalogoltak el az ifjak, ahonnan szintén gazdag élményekkel térhettek haza.
A KRISZ-tábor himnuszát lelkesen énekelték még a hazaúton is, mondván Istennek: Szemedbe nézek és látom, benned teljesült az állom, amit rólam terveztél, mikor megteremtettél. Átölelsz újra, én meg válladhoz bújva, elmerülök benned, maradok, ki mindig is voltam: Eredeti ember!"